Egy apostol, aki kételkedett Jézus feltámadásában, végül ő mondta ki a kereszténység egyik legerősebb hitvallását: „Én Uram, én Istenem!”
Tamás Jézus tizenkét apostolának egyike volt. Akkor is kitartott Mestere mellett, amikor egyre többen fordultak el tőle.
Ő volt az, aki kész volt akár meghalni is Jézussal. Mégis gyakran küzdött kérdésekkel és bizonytalansággal, ezért sokan a kételkedő apostolként emlékeznek rá.
Amikor a többi apostol elmondta neki, hogy látták a feltámadt Krisztust, nem hitt nekik. Saját szemével akarta látni a sebeket.
„Hacsak nem látom... nem hiszem.”
Nyolc nappal később Jézus megjelent neki, és arra hívta, hogy ne hitetlen legyen, hanem hívő. Tamás ekkor felismerte benne az Urat.
„Én Uram, én Istenem!”
Ezután messzi földekre indult. A hagyomány szerint egészen Indiáig vitte az evangéliumot, ahol sokakat Krisztushoz vezetett.
Prédikációi és megtérései miatt üldözni kezdték. Végül hitéért életét adta, és vértanúként halt meg.