Egy római katonatiszt félbevágta a köpenyét egy fázó koldus miatt. Néhány évtizeddel később egész Gallia egyik legnagyobb szentje lett.
Márton a mai Szombathely területén, Sabariában született pogány családban. Tizenkét évesen szülei akarata ellenére a kereszténység felé fordult.
Fiatalon katonának sorozták be a római hadseregbe. Katonatársai már ekkor egyszerűsége, tisztasága és segítőkészsége miatt tisztelték.
Amiens városánál egy téli napon találkozott egy vacogó koldussal. Mivel pénze nem volt, kardjával kettévágta köpenyét, és felét neki adta.
„Amit egynek a legkisebb testvéreim közül tesztek, nekem tettétek.”
A legenda szerint még azon az éjszakán Krisztust látta álmában a koldusnak adott köpenydarabban. Ez az élmény egész életére meghatározta küldetését.
Hamarosan elhagyta a hadsereget, remete lett, majd kolostorokat alapított. Köré tanítványok gyűltek, és elindult a nyugat-európai szerzetesség egyik fontos ága.
371-ben Tours püspökévé választották. Püspökként sem mondott le a szegénységről: úgy élt, mint a legegyszerűbb emberek, miközben egész országok ismerték irgalmát és csodáit.
Bátran kiállt az igazságért, még uralkodókkal és püspöktársaival is szembeszállt, ha az üldözöttek vagy az Egyház védelme ezt kívánta.
397-ben halt meg. A nép már életében szentként tekintett rá, és ő lett az első nem vértanú szentek egyike, akit az egész Egyház tisztelt.