Róza-Virginia Pelletier egy fiatal apácából lett rendalapító, aki élete során több ezer bajba jutott nőnek és gyermeknek adott új esélyt.
1796-ban született Franciaországban, egy olyan családban, amely a hitéhez való hűsége miatt a francia forradalom idején menekülni kényszerült. Már fiatalon érezte, hogy életét mások szolgálatára szeretné adni.
1814-ben belépett a Szeretetről nevezett Miasszonyunk Nővérei közé, ahol a bűnbánó nők, árvák és elesettek segítésével foglalkoztak. Bár a közösség nehéz helyzetben volt, Mária-Eufrázia új lendületet és reményt hozott.
Fiatal kora ellenére 1825-ben a közösség vezetőjévé választották. Szervezőkészségével és együttérzésével hamarosan új házakat alapított, hogy még több rászorulón segíthessen.
Legnagyobb műve a Jó Pásztor Szeretetéről nevezett Miasszonyunk nővéreinek kongregációja lett. Célja az volt, hogy ne csak menedéket adjon a megtört életű embereknek, hanem segítsen nekik újrakezdeni.
Élete során hatalmas ellenállással és vitákkal is szembe kellett néznie, de kitartott küldetése mellett. Halálakor a kongregáció már több országban működött, több mint ötven közösséggel.
1868. április 24-én hunyt el Angers-ben súlyos betegség után. Életműve azonban tovább élt: a rábízott emberek és az általa alapított közösségek ma is az irgalmasság szolgálatát folytatják.
1933-ban boldoggá, 1940-ben pedig szentté avatták.