A Római Birodalom fordulópontján I. Szilveszter pápa vezette az Egyházat, amikor Konstantin császár győzelme után a kereszténység szabaddá vált, és megkezdődött az egyházi élet új korszakának kiépítése.
314-től 335-ig volt pápa Rómában, egy olyan időszakban, amikor a keresztényüldözések véget értek, és az Egyház először működhetett szabadon a birodalomban.
Pápasága alatt megszerveződött a római egyházi élet, és kialakultak azok az alapok, amelyekre a későbbi egyházi struktúra is épült.
A császár által összehívott zsinatokon (Arles és Nicea) nem személyesen vett részt, hanem követei képviselték, ami a pápai szerep és távolságtartás új gyakorlatát is jelezte.
Nevéhez kötődik a római nagy bazilikák építésének kezdete: a Lateráni bazilika, a Szent Péter sírja fölötti templom és más fontos szent helyek kialakítása is ebben az időben indult el.
Nem maradt fenn tőle írott mű, és a kor teológiai vitáiba is csak korlátozottan avatkozott be, miközben az Egyház egyre inkább szervezett intézménnyé vált.
Később legendák kapcsolták össze Konstantin császárral és csodás eseményekkel, de a történeti források szerint kapcsolatuk korlátozott volt, és inkább az Egyház későbbi értelmezése formálta ezt a képet.
335. december 30-án halt meg Rómában, és a Via Salaria menti Priscilla-katakombában temették el.