Genova szegényei szentként ismerték még életében. Amikor pestis tört ki a városban, életét ajánlotta fel értük.
Giovanni Croese egyszerű parasztfiúként született Camporossóban. Iskolába alig járhatott, fiatalon a földeken dolgozott.
Húszévesen belépett a kapucinus rendbe, és a Ferenc Mária nevet kapta. Később Genova utcáit járta kolduló testvérként, hogy a kolostor és a szegények számára élelmet gyűjtsön.
Az emberek azonban nemcsak kenyeret kértek tőle. Tanácsért, vigaszért és imáért keresték fel szegények és gazdagok egyaránt.
Híre gyorsan terjedt. Imáit gyógyulásokhoz kötötték, sokan úgy tartották, hogy belelát az emberek lelkébe. Genova népe egyszerűen csak így nevezte: „Padre Santo”, vagyis a szent atya.
Élete rendkívüli egyszerűségben telt. Kevéssel beérte, hosszú órákat töltött imádságban, és a legszegényebbek szolgálatát tekintette küldetésének.
1866-ban pestis sújtotta Genovát. Ferenc testvér napokon át járta a fertőzötteket, vigasztalta a haldoklókat és segítette az elhagyottakat.
„Isten hív. Engedjétek, hogy hozzá menjek! Készen vagyok.”
Ezt mondta, amikor maga is elkapta a betegséget. Úgy tekintett halálára, mint felajánlásra a város népéért.
Három nappal később meghalt. Genova lakói saját szentjükként gyászolták, az Egyház pedig 1962-ben hivatalosan is a szentek közé iktatta.