Egy oxfordi tudósból Anglia legüldözöttebb papja lett. Tudta, hogy küldetése valószínűleg a vérpadra vezet, mégis hazatért.
Londonban született, kivételes tehetségével az oxfordi egyetem egyik legígéretesebb tudósa lett. Fiatalon még az anglikán egyház diakónusává is szentelték.
Az egyházatyák írásait tanulmányozva azonban egyre erősebben érezte, hogy nem maradhat ott, ahol a lelkiismerete már nem engedi. Mindenét kockára téve elhagyta Angliát.
Rómában jezsuita lett, majd pappá szentelték. Amikor elöljárói visszaküldték az üldözött angol katolikusokhoz, tisztában volt vele, hogy szinte biztosan nem tér vissza élve.
Álruhában járta az országot, titokban misézett és prédikált. Folyamatosan menekült a hatóságok elől, mégis emberek százainak adott új reményt.
„Mi, jezsuiták azért vagyunk, hogy örömmel hordozzuk a keresztet, amelyet a vállunkra helyeztek.”
Egy árulás után elfogták. Kegyetlen kínzásokkal próbálták rávenni, hogy tagadja meg hitét, de sem ígéretekkel, sem fájdalommal nem tudták megtörni.
A bíróság koholt összeesküvési váddal halálra ítélte. Még az őt eláruló embernek is megbocsátott, és a kivégzésén is üldözőiért imádkozott.
„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”
1581. december 1-jén kivégezték Londonban. Vértanúsága sokakat megerősített a hitben, 1886-ban pedig boldoggá avatták.