Egy francia nő, aki forradalmakon, nélkülözésen és tengeri utazáson át jutott el Amerikába, hogy iskolákat alapítson és reményt vigyen azoknak, akiknek senki más nem segített.
Duchesne Szent Filippine 1769-ben született Grenoble-ban. Már fiatalon missziós életről álmodott, pedig családja nem könnyítette meg az útját. A francia forradalom idején szerzetesi közössége feloszlott, ő azonban nem adta fel hivatását.
A nehéz időkben nem visszahúzódott, hanem a rászorulók felé fordult: segítette a foglyokat, különösen az üldözött papokat és szerzeteseket. Később csatlakozott a Szent Szív Intézetéhez, ahol megtalálta küldetésének útját.
Gyermekkori álma, a misszió végül valóra vált. 1818-ban néhány szerzetesnővel hajóra szállt, és Franciaországból Észak-Amerikába indult. Idegen földön, szegény körülmények között kezdtek iskolákat alapítani.
Filippine anya munkája nyomán új közösségek és nevelőintézetek születtek Amerikában. Különösen fontosnak tartotta, hogy a gyermekek oktatást és szeretetteljes nevelést kapjanak.
Élete végén már nem vezetőként, hanem egyszerű szerzetesnőként szolgált tovább. Idős korában is imádságban és alázatban élt, miközben mások emlékeztek arra a szeretetre, amellyel egész életét adta.
1852. november 18-án halt meg Saint-Charles-ban. Halála után is tisztelettel őrizték emlékét: 1940-ben boldoggá, 1988-ban szentté avatták.