Canisius Szent Péter a 16. század egyik legfontosabb jezsuita alakja volt, aki egész életét a katolikus hit megújításának és védelmének szentelte a reformáció idején.
Nijmegenben született tekintélyes patrícius családban 1521-ben, ugyanazon a napon, amikor Wormsban kimondták Lutherre a birodalmi átkot.
Fiatalon a teológiai tanulmányokat választotta, majd Kölnben került kapcsolatba a devotio moderna és a katolikus megújulás szellemiségével.
1543-ban belépett a Jézus Társaságába, és a rend egyik első németországi közösségének megszervezője lett.
Rómában és a trienti zsinat környezetében megerősítést kapott küldetésére, majd Ignác kijelölte a németországi misszióra.
A következő évtizedekben tanárként, hitszónokként és egyházszervezőként dolgozott, kulcsszerepet játszva a katolikus megújulásban Németországban.
Legnagyobb hatását katekizmusai révén érte el, amelyek Luther műveinek katolikus válaszaként Európa-szerte elterjedtek és évszázadokig használatban maradtak.
Pályája során egyetemi tanárként, rendfőnökként és tanácsadóként is szolgált, miközben Róma és a német fejedelmek bizalmasa lett.
Sok ellenállással és támadással szembesült, mégis szelíden és kitartóan hirdette az evangéliumot, soha nem engedve a gyűlöletnek.
"Benedictus Deus! – Legyen áldott az Isten!"
Halála előtt a rózsafüzért imádkozta, és békében adta vissza lelkét 1597-ben Fribourgban, életét teljesen Isten szolgálatának szentelve.