A gazdag és előkelő családból származó Csák Móric mindent hátrahagyott, hogy a domonkosok között egyszerű, Istennek szentelt életet éljen.
Csák Móric a 13. század végén született nemesi családban. Fiatalon hatalmas örökség és nagy jövő állt előtte, mégis egyre erősebben érezte, hogy nem a gazdagságban találja meg az élet értelmét.
Feleségével, Aba Amádé nádor lányával, Katalinnal három évig éltek házasságban. Ezután közösen úgy döntöttek, hogy mindketten Istennek szentelik életüket: Móric a domonkos rendbe lép, felesége pedig kolostorba vonul.
Döntése azonban nem tetszett mindenkinek. Apósa megpróbálta eltéríteni szándékától, majd amikor látta, hogy nem enged, börtönbe záratta. Móric szabadságát elvesztette, de hitét és elhatározását nem.
Szabadulása után végül beléphetett a domonkosok közé. Tanulmányait Itáliában végezte, majd hazatérve harminc éven át szolgálta rendjét különböző kolostorokban.
Életét egyszerűség, imádság és önfegyelem jellemezte. Nem a hatalmat kereste, hanem azt, hogyan lehet teljes szívvel Istennek és az embereknek szolgálni.
Győrben halt meg 1336-ban. Már életében különleges tisztelet övezte, és halála után is sokan példaként tekintettek rá.
1494-től Boldog Csák Móricot hivatalosan is boldogként tisztelik. Élete azt üzeni, hogy a valódi gazdagság nem a birtokolt javakban, hanem a belső szabadságban található.