Auguste Chapdelaine francia misszionárius papként Kína déli részén hirdette az evangéliumot, ahol végül a keresztény hithez való hűsége miatt társai mellett vértanúhalált szenvedett.
A 19. század közepén Kína politikailag és társadalmilag is feszült helyzetben volt, ahol a keresztényeket gyakran a lázadásokkal hozták összefüggésbe.
Chapdelaine Ágoston 1814-ben született vallásos családban Franciaországban, és már fiatalon a papi hivatás vonzotta.
A coutances-i szemináriumban szentelték pappá 1843-ban, majd hosszú várakozás után végül misszionáriusnak indult Kínába 1852-ben.
Kvantung és Kvangszi tartományokban kezdte meg munkáját, ahol hosszú idő után újra kellett építeni a keresztény közösségeket.
Bár többször kifosztották és üldözték, kitartóan folytatta a missziót, és több száz katechumen felkészítését kezdte meg a keresztségre.
1856 februárjában elfogták, és azzal vádolták, hogy lázadást szít. Nem volt hajlandó megtagadni hitét, és bátran vallotta, hogy az igazságot hirdeti.
„Mivel vallásom az igazi, nem mondhatok le róla.”
A kínzások után halálra ítélték, és a sebei következtében rövid időn belül meghalt, majd kivégzését is végrehajtották.
Társai közül is többen vértanúhalált szenvedtek, köztük fiatal keresztények és segítőik, akik nem tagadták meg hitüket.