Tizennégy évesen azt mondta, hogy látta a Szűzanyát. Sokan hazugnak tartották, mégis egy kis barlangból a világ egyik legismertebb zarándokhelye született.
Bernadett egy szegény molnárcsaládban nőtt fel Lourdes-ban. Beteges gyermek volt, asztmája egész életében elkísérte.
1858-ban tizennyolcszor jelent meg neki a Szűzanya a Massabielle-barlangnál. Imára, bűnbánatra hívott, és arra kérte, hogy építsenek ott kápolnát.
Bernadett engedelmeskedett a kérésnek: egy forrás tört fel a barlangnál, amelyhez hamarosan gyógyulások kötődtek. Lourdes neve bejárta az egész világot.
Sokan kihallgatták, gyanúsították és próbálták ellentmondásba keverni. Ő azonban mindig ugyanazt mondta, nem tett hozzá semmit, és soha nem fogadott el pénzt vagy előnyt a jelenések miatt.
Később szerzetesnő lett Nevers-ben. Nem hírnévre vágyott, hanem arra, hogy csendben szolgálhasson. Betegségeit és megaláztatásait türelemmel viselte.
„A Szent Szűz dolgozott velem, aztán a sarokba állított. Ott az én helyem, és boldog vagyok, ha ott maradhatok.”
Ezzel fejezte ki, hogy nem a saját szerepe fontos számára, hanem az, amit Isten rajta keresztül végzett.
1879-ben, harmincöt évesen halt meg. Teste máig romlatlan állapotban nyugszik Nevers-ben, Lourdes pedig ma is emberek millióit hívja reményre és imádságra.