A betlehemi Aprószentek azok a kisgyermekek, akiket Heródes király Jézus születése után Betlehemben és környékén megöletett, mert a Messiást akarta elpusztítani, és ezzel a hatalmát megőrizni.
A rómaiak által hatalomra segített Heródes ravaszsággal, erőszakkal és félelemmel uralkodott, és bár építkezéseivel virágoztatta az országot, családi élete és lelke mélyen romlott volt.
Hatalmát féltve saját családtagjai ellen is kegyetlenül fellépett, és gyanakvása miatt több rokonát és fiát is kivégeztette, miközben az egész ország rettegésben élt.
Amikor a napkeleti bölcsek Jeruzsálembe érkeztek, és az újszülött király után érdeklődtek, Heródes megrettent, mert félt, hogy elveszíti trónját.
„Hol van a zsidók újszülött királya?”
Heródes titokban kikérdezte a bölcseket, majd a főpapokat is, hogy megtudja, hol kell megszületnie a Messiásnak, és Betlehemre irányította őket.
„Hol kell születnie a Messiásnak?”
Miután a bölcsek figyelmeztetést kaptak, nem tértek vissza Heródeshez. Ő ekkor elrendelte, hogy Betlehemben minden két év alatti fiúgyermeket öljenek meg.
A történészek szerint az áldozatok száma valószínűleg néhány tucat lehetett, de a tett még így is az egyik legmegrázóbb bibliai eseményként maradt fenn.
Az Egyház vértanúként tiszteli az Aprószenteket, akik bár nem tudtak szavakkal vallani Krisztusról, halálukkal mégis tanúságot tettek róla.