Tizennégy éves volt, amikor a Római Birodalom leghatalmasabb embere előtt sem tagadta meg Krisztust.
Szülei korai halála után nagybátyjával Frígiából Rómába költözött. Ott ismerte meg a keresztényeket, és Kornél pápa megkeresztelte.
Nagybátyja halála után sem maradt egyedül. A keresztény közösség lett az otthona, ahol hitében egyre erősebbé vált.
Amikor elfogták, Diocletianus császár nem fenyegetéssel, hanem kedves szavakkal próbálta rávenni, hogy mondjon le a hitéről.
„Éveim szerint ugyan gyermek vagyok, mégis az enyém az én Uramnak, Jézus Krisztusnak az igazsága és ereje.”
Pongrác nem ijedt meg a császártól, sőt nyíltan bírálta a pogány istenek tiszteletét. Szavai után halálra ítélték.
A Via Aurelián lefejezték. Alig tizennégy évesen lett vértanú.
Sírja hamar zarándokhellyé vált, később bazilika épült fölé, és a középkorban a tizennégy segítőszent egyikeként tisztelték.