József egyszerű názáreti ács volt, akit Isten kiválasztott, hogy Jézus földi gondviselője és Mária jegyese legyen – egy csendes, de kulcsfontosságú üdvtörténeti szerepben.
Az evangéliumok kevés részletet közölnek róla, mégis Jézust sokszor „József fiaként” emlegették a názáretiek.
Názáretben élt, és Dávid házából származott, így a zsidó hagyomány szerint királyi vérvonalhoz tartozott.
Máriával jegyességben élt, amikor az angyali üzenetben tudomást szerzett Jézus fogantatásának isteni eredetéről.
Engedelmeskedve Isten szavának magához vette Máriát, és vállalta a születendő gyermek gondviselő apai szerepét.
Jézus nevet is ő adta a gyermeknek, ezzel jogilag is apai szerepet betöltve a családban.
Az evangéliumok szerint József nem jelenik meg Jézus nyilvános működésében, így feltételezhető, hogy korábban meghalt.
József szerepe nem biológiai, hanem üdvtörténeti: rajta keresztül kapcsolódott Jézus Dávid és Ábrahám örökségéhez.
Csendes élete és engedelmessége révén biztosította Jézus számára az emberi és jogi családi hátteret.
A keresztény hagyomány Szent Józsefet a családok és az Egyház oltalmazójának tekinti, aki rejtetten, de meghatározó módon szolgálta Isten tervét.