Egy kisfiú majdnem feladta a tanulást. Később ő lett a középkor egyik legnagyobb tudósa, aki megőrizte az ókor tudását a következő nemzedékeknek.
Szülei korán meghaltak, ezért bátyja, Leander nevelte fel. Kolostorban nőtt fel, ahol egyszerre tanult fegyelmet, hitet és tudományt.
Fiatalon annyira megunta a tanulást, hogy megszökött. Egy kútnál azonban észrevette, hogy a vízcseppek még a követ is kivájják.
„Ha a vízcseppek kivájják a követ, én is képes vagyok megtanulni, ha minden nap kitartóan dolgozom.”
Visszatért, és ettől kezdve rendkívüli szorgalommal tanult. Korának egyik legműveltebb emberévé vált.
Sevilla érsekeként is egyszerűen élt. Megújította a szerzetesi életet, a papképzést és következetesen védte a szegényeket a hatalmasokkal szemben.
Élete fő műve az Etymologiae volt: egy enciklopédia, amely összegyűjtötte és megőrizte az ókor tudását. A középkorban a Biblia után ezt másolták és olvasták a legtöbbet.
Halála előtt nyilvánosan bűnbánatot tartott, majd békében készült a halálra. Az Egyház később egyháztanítóvá avatta.