A Róma városában élő első keresztényeket Néró császár idején, a nagy tűzvész utáni megtorlás során végezték ki, pusztán hitük miatt.
+64 nyarán Rómát hatalmas tűzvész pusztította el, amely után a városban félelem és vádaskodás uralkodott el.
A kortárs beszámolók szerint a pusztítás okát sokan Nérónak tulajdonították, aki később bűnbakot keresett a keresztényekben.
Az első római keresztények között voltak Szent Péter és Szent Pál tanítványai is, akik hűségük miatt váltak üldözés célpontjává.
A vádlottakat nemcsak kivégezték, hanem kegyetlen látványosságként is felhasználták, hogy elriasszák a keresztény közösséget.
Haláluk a korai egyház számára a hit erejének szimbólumává vált, amelyet Szent Péter levele is megerősít a szenvedés elfogadásáról.