Egy királynő, akinek mindene megvolt, mégis elhagyta a trónt, hogy a szegényeket szolgálja és Istent kövesse.
Gyermekkorát háborúk és családi tragédiák árnyékolták be. Apját meggyilkolták, rokonai többsége erőszakos halált halt, ő maga pedig hadifogoly lett.
A frank király udvarába került, ahol tanult, művelt nővé vált, majd tizenkilenc évesen hozzáadták Klothár királyhoz.
Férje Európa egyik legrettegettebb uralkodója volt. Radelgundis azonban a fényűzés helyett imádsággal, böjttel és a szegények szolgálatával töltötte napjait.
Amikor megtudta, hogy a király megölette szeretett testvérét is, elérkezett számára a végső határ. Menekülni kezdett.
„Ha most nem szentelsz fel, egykor Isten tőled kéri majd számon a lelkemet.”
Ezt mondta Medárd püspöknek, amikor arra kérte, hogy szentelje Isten szolgálatára. Ettől kezdve a király többé nem kényszeríthette vissza maga mellé.
Eladta vagyonát, betegeket és leprásokat ápolt, majd Poitiers-ben kolostort alapított, ahová egész Galliából érkeztek nők.
Szigorú önfegyelemben élt, mégis szeretettel vezette közösségét. Életében és halála után is sokan csodákról beszéltek.
587-ben halt meg. A királynéból lett apáca emlékét ma is őrzi a poitiers-i Szent Radegund-templom.