Morus Tamás a királyi udvar legmagasabb csúcsáig jutott, majd lelkiismerete miatt inkább a vértanúságot választotta, mintsem hogy szakítson hitével.
1478-ban Londonban született, értelmiségi családban. Apja korán iskolába adta, és már fiatalon kivételes tehetségnek bizonyult.
Tizenévesen már egy érsek udvarában nevelkedett, majd Oxfordban tanult, később Londonban fejezte be tanulmányait.
Huszonévesen ügyvéd lett, majd parlamenti képviselőként is fellépett, ahol bátran védte a nép jogait.
Lelkes humanista volt, barátságot ápolt Rotterdami Erazmusszal, és íróként is ismertté vált az Utópia című művével.
Családi élete példaértékű volt: feleségével és gyermekeivel tanulást, közös imát és művelt beszélgetéseket folytattak.
VIII. Henrik uralkodása alatt kancellár lett, de egyre inkább szembekerült a király egyházszakadási törekvéseivel.
„Hű szolgája vagyok a királynak, de először az Isten szolgája vagyok.”
Megtagadta az esküt, amely szakított volna a pápával, ezért a londoni Towerbe zárták és halálra ítélték.
1535. július 6-án lefejezték. Halálában is derűs és hű maradt hitéhez, később az Egyház szentté avatta.