Jézus egyik legközelebbi barátja volt. Amikor testvére meghalt, Márta akkor is hitt benne, és olyan hitvallást tett, amelyhez foghatóval az evangéliumokban csak Péternél találkozunk.
Márta Betániában élt testvéreivel, Máriával és Lázárral. Házuk Jézus egyik kedves menedéke volt, amikor Jeruzsálem környékén járt.
Egy alkalommal vendégül látta Jézust és tanítványait. Miközben ő a vendégekről gondoskodott, Mária csak ült és hallgatta az Urat. Márta ezt nehezményezte.
„Márta, Márta, sok mindenre van gondod, és sok minden nyugtalanít, de csak egy a szükséges.”
Jézus nem a szolgálatát bírálta, hanem arra tanította, hogy a teendők között se veszítse szem elől a legfontosabbat: az Istennel való kapcsolatot.
Amikor Lázár meghalt, Márta összetörten, mégis bizalommal ment Jézus elé. Tudta, hogy emberileg már nincs megoldás, mégis hitt benne.
„Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön.”
Ezután Jézus feltámasztotta Lázárt. Márta hite nem a csoda után született meg, hanem még előtte.
A hagyomány szerint később üldöztetés érte a családot. Galliába jutottak, ahol Márta a betegeket és a szegényeket szolgálta egész életében.
Az Egyház ma is a szolgáló szeretet és a rendíthetetlen hit példaképeként tiszteli.