Domonkos szerzetesből lett püspök, aki tudásával, bátorságával és irgalmasságával nemcsak egyházmegyéjét vezette, hanem a békéért és az emberek javáért is dolgozott.
Kazotics Ágoston a 13. században született Dalmáciában, horvát családban. Fiatalon belépett a domonkos rendbe, majd Párizsban tanult, ahol filozófiában és teológiában is nagy tudásra tett szert.
Tudása és ékesszólása miatt hamar felfigyeltek rá. XI. Benedek pápa 1303-ban zágrábi püspökké nevezte ki, ahol húsz éven át fáradhatatlanul szolgálta híveit.
Püspökként bejárta egyházmegyéjét, gondoskodott a szegényekről és a hívek lelki életéről, helyreállíttatta a zágrábi székesegyházat, valamint egyházi zsinatokat is vezetett.
1318-ban a magyar püspökök diplomáciai küldetéssel Avignonba küldték XXII. János pápához, hogy segítséget kérjenek a királyi udvarban tapasztalt visszaélések miatt.
A küldetés után politikai okok miatt nem térhetett vissza korábbi helyére, ezért a pápa 1322-ben Lucera püspökévé nevezte ki. Ott is ugyanazzal az odaadással szolgált élete végéig.
Halála után a hívek hamar tisztelni kezdték, mert sírjánál gyógyulásokról és rendkívüli eseményekről számoltak be. Tiszteletét 1702-ben hivatalosan is jóváhagyták.