Ethelwold a 10. századi Anglia egyik legnagyobb egyházi reformere volt, aki új alapokra helyezte a szerzetesi életet és az oktatást.
Nemes családból származott, fiatalon az angol királyi udvarba került, ahol megismerte a szerzetesi eszméket és Szent Dunstan hatását.
Együtt dolgozott Dunstannal a glastonburyi kolostor megújításán, de a laza fegyelem és ellenállás miatt a reform ott nem tudott teljesen érvényesülni.
Elhagyta Glastonburyt, majd királyi támogatással az elhagyott abingdoni kolostor élére került, ahol bencés regulára épülő közösséget hozott létre.
Abingdon hamar a reformmozgalom központjává vált, ahonnan új szerzetesnemzedék indult el Anglia más kolostorainak megújítására.
Később Winchester püspöke lett, ahol eltávolította a világi életmódot folytató papokat, és szigorú bencés fegyelmet vezetett be.
Reformjai kiterjedtek a kolostorokra, a papságra és az oktatásra is, jelentősen felemelve az angol egyház műveltségi szintjét.
Lefordította a Szent Benedek reguláját angolra, és tanítóként, valamint szervezőként új egyházi és kulturális rendszert alapozott meg.
984. augusztus 1-jén halt meg Winchesterben, ahol püspökként és reformer vezetőként egész életműve beteljesedett.