A francia pap, aki egy távoli csendes-óceáni szigeten évekig egyedül küzdött a hit terjesztéséért, végül életét adta küldetéséért — halála után mégis egész Futuna Krisztushoz fordult.
Pierre Chanel egyszerű francia családból származott. Papként csatlakozott a Marista Kongregációhoz, mert úgy érezte, hogy életét azok szolgálatára kell adnia, akik még nem hallottak Krisztusról.
1836-ban misszióba indult a Csendes-óceán szigetvilágába. Végül Futuna szigetén telepedett le, ahol sem a nyelvet, sem a helyi szokásokat nem ismerte, és teljesen új életet kellett kezdenie.
Másfél év után mindössze néhány keresztelést tudott felmutatni. Mégsem adta fel. A betegek gondozása, türelme és jósága miatt a szigetlakók csak úgy nevezték: „a jószívű ember”.
Ahogy egyre többen közeledtek hozzá, a régi vallási vezetők ellenségévé vált. Veszélyesnek tartották, mert úgy érezték, hogy tanítása megváltoztatja a sziget hagyományait.
1841. április 28-án megtámadták és halálosan megsebesítették. Nem harcolt vissza, hanem békével fogadta sorsát.
„Ez nekem jó!”
Ezek voltak szavai akkor, amikor támadói rátámadtak. Halála után a szigetlakók szíve megváltozott: egy évvel később már több mint hétszáz ember kérte a keresztséget.
Futuna és a környező szigetek lakossága néhány év alatt kereszténnyé vált. Chanel Pétert 1954-ben szentté avatták, és Óceánia apostolaként tisztelik.