A 13. század egyik legnagyobb prédikátora volt: Boldog Regensburgi Bertold tízezreket vonzott hallgatni, és szavaival hitet, erkölcsöt és békét próbált vinni egy széthulló világba.
Bertold életéről keveset tudunk egészen addig, amíg belépett a ferences rendbe. Mestere Augsburgi Dávid volt, aki a hitben és az egyszerű, szolgáló életben vezette őt.
Tanulmányai után prédikálni kezdett, és hamar híressé vált rendkívüli szónoki képessége miatt. Bejárta Németországot, Csehországot, Svájcot és Magyarországot is.
Egy olyan korban élt, amikor háborúk, bűnözés, erkölcsi válság és vallási zavarok nehezítették az emberek életét. Bertold nem hatalommal, hanem az igazság kimondásával próbált változást elérni.
Prédikációit gyakran szabad ég alatt tartotta: tereken, mezőkön vagy erdőkben. A hagyomány szerint hatalmas tömegek gyűltek köré, egyes beszédeit akár százezren is hallgathatták.
Bertold nemcsak tanító volt, hanem béketeremtő is. Több uralkodói konfliktusban közvetített, és arra ösztönözte a vezetőket, hogy ismerjék el hibáikat és rendezzék igazságtalan tetteiket.
Élete végéig hirdette az evangéliumot. 1263-ban a pápa is megbízta, hogy más nagy egyházi személyekkel együtt segítse a keresztény hit terjesztését.
Halálakor már egész Európában ismerték nevét. Közel négyszáz latin és német beszéde maradt fenn, amelyek megőrizték tanításának erejét.
1272-ben Párizsban halt meg. Életét az emberek lelki ébresztésének, a békének és az igazság keresésének szentelte.