Huszonhat évig volt püspök száműzetésben vagy menekülésben. Mégsem adta fel azt, amiről meg volt győződve, hogy igaz.
Atanáz Alexandriában született, és fiatal diakónusként ott volt a niceai zsinaton, ahol az Egyház megfogalmazta Krisztus istenségének tanítását.
Püspökké választása után egész életében az ariánus tanítás ellen küzdött. Emiatt császárok, püspökök és politikai ellenfelek is szembefordultak vele.
Ötször száműzték. Volt, hogy kolostorokban, a sivatag remetéi között vagy éppen egy sírkamrában rejtőzött, miközben tovább írta könyveit és vezette egyházmegyéjét.
Nemcsak túlélni akart. Minden erejével azon dolgozott, hogy hívei megőrizzék hitüket, és közben támogatta a szerzetesség kibontakozását is.
„Nem lehetséges újra fölvenni az Egyházba olyan embereket, akik ellene mondanak az igazságnak.”
Ezt még a császárnak is megírta, amikor politikai nyomás nehezedett rá. Inkább vállalta a száműzetést, mint hogy feladja meggyőződését.
Püspökségének 46 évéből közel húszat száműzetésben töltött. Mire meghalt, kitartása már egy egész nemzedék számára adott erőt.
373. május 2-án halt meg Alexandriában. Az Egyház ma is az egyik legnagyobb egyháztanítóként és a hit rendíthetetlen védelmezőjeként tiszteli.