Számtalan középkori szerzetes ugyanazt a könyvet olvasta nap mint nap. A szerzője egy férfi volt, aki éveket töltött a sivatag remetéi között.
Cassianus 360 körül született, és fiatalon egy betlehemi kolostorba lépett be. Nem elégedett meg a hallomásokkal: személyesen akarta megismerni a szerzetesség mestereit.
Társával Egyiptomba utazott, ahol közel tizennégy éven át tanult a sivatag remetéitől. Figyelte, hogyan küzdenek a kísértésekkel, hogyan imádkoznak és hogyan keresik Istent.
Később Konstantinápolyban diakónus, majd pap lett. Marseille-ben két kolostort alapított, és a keleti szerzetesek tapasztalatait nyugaton is ismertté tette.
„A szív tisztasága a szeretetben nyilatkozik meg.”
Ez volt tanításának lényege. A böjt, a virrasztás vagy a magány nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy az ember egyre közelebb kerüljön Istenhez.
Leghíresebb műveiben összegyűjtötte a pusztai atyák bölcsességét. Írásai évszázadokon át formálták a kolostorok életét, és még Szent Benedek is ajánlotta őket szerzeteseinek.
430 és 435 között halt meg Marseille-ben. Bár az egész Egyház nem tiszteli hivatalosan szentként, hatása a keresztény lelkiség történetére máig megkerülhetetlen.