Egy 23 éves magyar gyári munkáslány inkább meghalt, mint hogy megtagadja azt az életet, amelyet Istennek ajánlott.
Bódi Magdi szegény családban nőtt fel, mégis mindig talált módot arra, hogy segítsen a nála is nehezebb helyzetben élőkön.
Gyári munkásként dolgozott Balatonfűzfőn. Munkanapjait gyakran hajnali szentmisével kezdte, szabadidejét pedig fiatalokkal, betegekkel és rászorulókkal töltötte.
Fiatalon felismerte, hogy egész életét Krisztusnak szeretné adni. Bár szerzetes nem lehetett, örök tisztaságot fogadott, és világi apostolként szolgált.
A második világháború alatt ápolónőnek jelentkezett volna a frontra, később pedig lányokat szervezett, segélyeket gyűjtött és katonákat, családokat támogatott.
1945 márciusában Litérre érkeztek a szovjet katonák. Magdi egy óvóhelyen más asszonyokat próbált megvédeni, amikor rátámadt egy katona.
Menekülés közben még figyelmeztette társait, hogy meneküljenek. Tudta, hogy számára már nincs visszaút.
„Uram, Királyom! Végy magadhoz!”
Ez volt az utolsó imája, mielőtt a lövések halálosan megsebesítették. Huszonhárom éves volt.
Vértanúságát 2024-ben ismerte el Ferenc pápa, boldoggá avatására 2025-ben került sor Veszprémben.